A marosvásárhelyi tragikus események ötödik évfordulóján a Por Europa Liga Interkulturális Központja, a németországi Heinrich Böll Alapítvány támogatásával márc. 19-e és 25-e között rendezvények sorozatát szervezte Marosvásárhelyen a Tolerancia hete címen. A "Tolerancia háromszöge" kerekasztal-beszélgetésen az ismert román ellenzéki személyiségek megjelentek /Doina Cornea, Gabriel Andreescu, Horia Rusu/, továbbá Markó Béla, Cs. Gyimesi Éva. Márc. 21-én a Kriterion Könyvkiadó fennállásának 25. évfordulójára emlékeztek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./ Több rendezvény volt még a Tolerancia hete keretében, így a Hit és tolerancia című összejövetel, Mircea Dinescu és Szőcs Géza költői estje, ahol az Ellenpontok szamizdatról is szó volt, majd a Barátság Platformjára emlékeztek, a kezdetben, 1990-ben indult kezdeményezésre, utána jöttek a márciusi események. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./
1996. május 4.
Többség-kisebbség: európai modellek címmel rendeztek nemzetközi szemináriumot Marosvásárhelyen máj. 1-3-a között. A jelenlevőket Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke és Szokoly Elek, az Interkulturális Központ igazgatója üdvözölt. A finn, norvégiai lapp, francia, svájci és katalóniai résztvevők mellett jelen volt Törzsök Erika, a HTMH alelnöke, Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, román részről Ivan Truter, a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának titkára és több kormányzati szervezet is képviseltette magát. Az előadók között volt Gabriel Andreescu /Helsinki Bizottság/, Dinu Zamfirescu, a Liberális Párt 93 vezetője, Tóth Mihály Kárpátaljáról és Frunda György. A tanácskozás első részében a romániai kisebbségekről volt szó. Ivan Truter, a Nemzeti Kisebbségi Tanács titkára előadásával szemben Frunda György nem volt elégedett a kisebbségek helyzetével. A hatalom részéről nincs meg a politikai akarat a helyzet rendezésére, állapította meg. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 3., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4-5./
2000. augusztus 12.
A Pro Európa Liga Interkulturális Központja /Marosvásárhely/, a németországi Heinrich Böll Alapítvány és a Charles Stuart Mott Foundation által támogatott Transsylvania Interkulturális Akadémia évente tart előadásokat, a cél: felkelteni a fiatal egyetemisták körében az érdeklődést az erdélyi művelődés, történelem és hagyományok iránt. Három alkalommal 6-7 napig tartanak az előadások, melyek külön-külön foglalkoznak az erdélyi magyar, román és szász közösséggel. A részvétel ingyenes. A végzősök oklevelet kapnak. /Transsylvania Interkulturális Akadémia program. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./
2001. március 17.
A Pro Európa Liga Interkulturális Központja márc. 19-25. között VIII. alkalommal szervezi a Tolerancia Hetét Marosvásárhelyen. A rendezvény könyv-, illetve dokumentumfilm-bemutatóval indul. Címe: Az erdélyi örmények. 20-án: Roma Holocaust - pódiumbeszélgetés a Bernády Házban. Lesz kerekasztal-beszélgetés, Molnár Tünde orgonahangversenyt ad, megtartják a szintén hagyományos inter-kulturális tájékozódási versenyt. /Hétfőn kezdődik a Tolerancia Hete. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./ A Pro Europa Liga szervezésében tartják meg az 1990-es fekete március 11. évfordulóján a Saptamina Tolerantei / A Tolerancia Hete / Woche Der Toleranz című rendezvénysorozatot, immár nyolcadik alkalommal Idén is kulturális, művészeti, közösségi események lesznek. Szó lesz az erdélyi örményekről, a cigány holokausztról, a polgári és emberjogi nevelésről és a romániai zsidóság múltjáról, jelenéről és jövőjéről. /A tolerancia hete Marosvásárhelyen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 20./
2001. május 15.
Tudatos polgárrá kell válnia a többségnek Romániában azért, hogy az ország eleget tudjon tenni a nyugati elvárásoknak, állampolitikai szinten pedig meg kell szűnnie a kétarcúságnak - hangsúlyozta Szokoly Elek, a marosvásárhelyi Interkulturális Központ igazgatója, a Pro Európa Liga vezetőségi tagja május 9-én az Európa Napja alkalmából szervezett székelyudvarhelyi rendezvényen. - Doru Furnea, a hegyivadász laktanya parancsnoka azt kérdezte, hogy mit tett értünk Európa? Véleménye szerint a történelem folyamán Romániát gyakran kihasználták idegen hatalmak, és e nép ádáz küzdelmet folytatott nemzeti létéért. Válaszában Szokoly Elek rámutatott, hogy nem éppen helytálló az "áldozat" szerepét hangoztatni, hiszen Romániát 1859-ben, létrejöttekor, majd 1877-ben, a függetlenség kivívásában, 1920-ban, Nagy-Románia megalakításában, majd a második világháború után is segítették a nagyhatalmak, és 1989-után is óriási pénzösszegeket kapott, amelyeket sajnos nem mindig célszerűen használtak fel. /Európa Nap a Pro Európa Liga szervezésében. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 15./
2001. május 26.
Az Eötvös Kollégiumhoz hasonló diákközpont létesítését tervezi a Szórvány Alapítvány, és ehhez szeretné megnyerni a Sapientia Alapítvány támogatását. Amint Bodó Barna elnök a Szórvány évi közgyűlésén elmondta: "A kollégium magja is lehetne a Tudományegyetem Temesvárra kihelyezett tagozatainak, amelyet a Sapientia szintén fontolóra vesz". - A nyelvek éve elnevezésű program keretében az Interkulturális Központtal, a Német Fórummal és a helyi roma szervezettel közösen a Bánság legszínesebb nemzetiségi összetételű községének, Temesrékásnak a szociográfiai feltérképezését tervezik. - Bodó jelezte, hogy néhány hónap múlva elkészül a Romániai Magyar Évkönyv legújabb száma, és kilátásban van egy szórványkötet megjelentetése is. /Gurzó K. Enikő: Eötvös-féle kollégiumot tervez. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./
2003. május 14.
Marosvásárhelyen vitát kavart a középkori vár sorsa. Először a Szent Domonkos rend kezdett templomot és kolostort építtetni; a tatárjárás miatt munkájuk félbeszakadt, majd a Szent Ferenc rend barátai fejezték be az építkezést. A mai Vártemplom 1490-ben készült el, a reformáció idején a református egyház vette birtokába, s ma is a tulajdonában van az épület. 1492-ben Báthory István építtetett a templom köré várkastélyt, majd Borsos Tamás, a város egyik főbírája kezdeményezésére 1602-től kezdődően a várat megnagyobbították, és a kibővített épület máig épségben maradt. A város magyar lakossága, magyar vezetői azt szeretnék, ha a vár amolyan kulturális zarándokhely maradna. Ennek felel meg Szekeres Gerő építészmérnök terve, mely szerint itt interkulturális központ, könyvtár, egyházi oktatási intézmény kapott volna helyet. Ez a terv ma is érvényben van. Dorin Florea polgármester sajtótájékoztatóján "gyengeelméjűek" elképzelésének nevezte a tervet. - A múlt senkit nem érdekel, vegyük észre, hogy a pénz beszél. - magyarázta Florea, aki kidobandó kacatnak minősítette a magyar jellegű múltat. /Máthé Éva: "Gyengeelméjűek" elképzelése? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
